Kérdése van? Hívjon minket! 06 30 755 2209

ALAPSZABÁLY

 

A PIROS-FEHÉR HOCKEY CLUB SPORTEGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

Az egyesület neve: Piros-Fehér Hockey Club Sportegyesület

 

Az egyesület rövidített elnevezése: P.H.C.Sportegyesület

 

Az egyesület székhelye: 1163 Budapest, Vulkán u. 47.

 

Az egyesület formája: sportegyesület

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

Az egyesület célja

 

a.) Gyephoki sport iránt érdeklődő sportolók toborzása, oktatása, versenyeztetése.

b.) Sportlétesítmények használata, működtetése.

c.) Hazai és külföldi gyephoki egyesületekkel kapcsolat létesítése, tartása.

d.) A rendszeres sportolás és testedzés biztosítása.

e.) Sportemberré, csapatsportolóvá nevelés.

f.) A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása első sorban a fiatal sportolók és kortól függetlenül, szabadidejüket aktívan élők számára is.

 

 

Az egyesület tevékenysége

 

a.) Hazai és nemzetközi sportversenyeken, rendezvényeken való részvétel.

b.) A gyephoki sportolók edzés és versenylehetőségeinek biztosítása.

 

Az egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem végez, azonban a célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet a célja szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

III.

Szakosztályok

 

A sportkörben sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezetés irányítja, melynek munkájáról a közgyűlésnek tartozik beszámolni. A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit és tagjait a sportkör közgyűlése bízza meg. A szakosztályok feladata az oktatás-nevelés, versenyek mérkőzéseken való részvétel szervezése, és a hatáskörükbe utalt egyéb feladatok ellátása.

Az Egyesület szakosztályai:

 

 

IV.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

  Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

 

  Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

         A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

 

 

V.

A vagyoni hozzájárulás

 

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1000,- Ft, azaz Egyezer Forint, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába megfizetni.

 

            Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

VI.

A tagság

 

            Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

VII.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

            Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VIII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

            A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. a) A tag kilépésével.
  2. b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  3. c) A tag kizárásával.

 

            A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

            Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

            Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

          A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

 

 

IX.

A tagok jogai

 

            Az egyesület tagja jogosult:

  1. a) Az egyesület tevékenységében részt venni
  2. b) Az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  3. c) A közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

            d.) Az egyesület irataiba betekintetni

  1. e) Arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

            A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. 

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

 

X.

A tagok kötelezettségei

 

            Az egyesület tagja:

  1. a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  2. b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  3. c) Köteles az egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani.
  4. d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

           

XI.

Az egyesület szervei

 

         Az egyesület szerve: Közgyűlés

 

A Közgyűlés

 

            A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

          A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

            A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. j) a végelszámoló kijelölése.

 

             A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

 

             A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre a tagok újabb meghívót kapnak.

 

 A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.

 

            A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

             A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

             A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

             A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

             A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

             A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Az elnök

 

Az egyesület ügyvezetését az elnök látja el. Az elnöki tisztség annak elfogadásával jön létre. Az elnök az egyesület vezető tisztségviselője. Az elnök az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Az egyesület vezető tisztségviselője:

Kerekes János József

Az elnök feladatai közé tartozik:

- az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

- az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

- a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

- az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása;

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

- az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnök képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló, mely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

 

XII.

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

 

         A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

 

         A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

 

XIII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),  a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

A sportról szóló 2014. évi I. törvény 17.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében a Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

 

Kelt: Budapest, 2018. 09. 03. napján